20

Vár minket egy új világ! (7.rész) - A nagy találkozás

Posted in
Mint mindig, már megint igazam volt. Raven mostanság vígan parádézik a ti világotokban, annak ellenére, hogy néhány hónapja még mennyire odáig volt a dologtól, hogy ő aztán nem megy át, és egyáltalán nem is hisz a dologba. Ja, meg én vagyok az őrült. Legalább az kiderült, hogy mégse. Sajnos. Bár simán hallucinálhatjuk Ravennel ugyanazt, de az azért elég bizarr lenne, és nagyon nem lennék rá büszke.

Már tettem föl Lianne sztorijához is részeket, úgyhogy azt hiszem ideje összekötni a két történet, hogy kicsit tisztább legyen, hogy mi is történt.
Lianne egy 18 éves, magát átlagosnak mondó leányzó (mert teljesen átlagos dolog, ha az ember lánya vámpírokat hall, meg lát), aki él-hal az MCR-ért, úgyhogy igazán nem volt nehéz az általa "ismert" Gerard egyik úgymond alteregójának a fejébe férkőznie.
Ezelőtt nekem nem volt túl sok kapcsolatom Lianne-nel, azon kívül, hogy néha az ő szemével néztem körül a világban, és válaszolgattam a hülye kis kérdéseire. Jó, tudom, nem vagyok valami kedves, mindjárt el is szégyellem magam, de tényleg elég fárasztó ha nagyrészt azzal nyaggatnak, hogy most akkor miért is vagyok ilyen gonosz, és romlott, és akkor a világ is gonosz és romlott-e. Rendkívül izgalmas téma, ha nem múltál már el többszáz éves. Egyetlen előnye a csajnak Jázminnal szemben, hogy jobban néz ki, bár erős a gyanúm, hogy Lianne miattam szedett fel néhány kilót. Határozottan előnyére vált. Most lett valami nő-alakja, nem úgy néz ki mint egy botsáska.

Tehát a drága kis holló betámadta a tinédzserkorból kilépdelő leányka elméjét, hogy mintegy konkurenciakén szembe szállhasson velem a saját kis történetével, mert hát nem nézhette tétlenül, hogy én itt blogolok. Olyan kis édes mindig, amikor rátör a világmegmenthetnék. Várom már, hogy mikor fog nekem köszönetet mondani azért, hogy mindig szerzek neki valami kis programot, mielőtt megint a teljes apátiába süllyedne. Na mondjuk fogadni mernék rá, hogy ez néhány év múlva újra bekövetkezik, de legalább most megint jól szórakozik a drága. Ja, hogy ennek most nem kéne örülnöm, nemhogy még a kis sztorijukat is feltenni ide? Annak persze nem örülök, hogy nem a nálatok lévő Gerard Way tulajdon testében randalírozik, de higgyétek el nekem, megtette az afelé vezető legfontosabb lépést. Eddig is azt mondtam, hogy csak idő kérdése, most már talán egy kicsit kevesebb időé.
Fantasztikus, ahogy hullámokban törnek rá a depressziórohamok és a felhőtlen öröm attól, ahogy nézheti azt a kislányt, aki nem is a lánya. Esküszöm ez már azért elég komolyan pedofília.

Lianne mivel nem csak az MCR-ért volt oda, hanem a vámpírokért is, leginkább az Anne Rice-félékért, azonnal rákapott az Interjú a vámpírral témára, és már nem volt megállás. Nagyon eredeti, mondhatom. Egy kis kreativitás drágáim! Igazán nem ártana. Minek még egy Loius szintű szenvedés a világnak? Minek? De most teljesen komolyan. Bőven elég az is.

Arra azt hiszem felesleges kitérnünk, hogy Lianne mentálisan mennyire ép, amiért csak úgy per hecc kezd el vámpírokkal cseverészni interjúztatás céljából. Naiv a kis drágaságom. Tényleg a sok film meg az internet rontja el a fiatalságot, mert úgy ugranak bele olyan misztikus és ismeretlen dolgokba, mintha csak egy új netes alkalmazás lenne. Nem panaszkodom, az biztos! Imádom a helyzetet.

 - Én megmondtam, hogy jó buli lesz! - támadtam le Gerardot az első tökéletesen sikerült kis utazása után, amikor Lianne-nel beszélgetett, és megtárgyalták, hogy ők már pedig megírják ketten azt a fantasztikus kis sztorit, ami Gerard vámpírlétének első néhány évéről szól. Vagyis Lianne írja meg, Raven csak diktál. Ez is az én ötletem volt, hogy rohadnának meg, na de mindegy. Nem vagyok haragtartó, ahhoz túlságosan érdekel, hogy mi fog ebből az egészből kisülni.
 - Ez nem buli - vágta rá Gerard, a megszokottnál kevésbé szenvedős arckifejezéssel. Biztos már megint a majdnem-lányát kukkolta. Már várom, hogy kicsit felcseperedjen, hogy én is eljátszadozhassak vele alkalomadtán.
 - Ó, dehogynem! - kacagtam. - Ez buli nekem, Lianne-nek, az olvasoknak, mindenkinek. Csak te vagy olyan elcseszett, hogy komolyan tudod venni!
 - Komolyabb, mint a röhelyes blogod!
 - Jajj csak a drága kis blogomat ne! - sápítoztam színészkedve, majd újra vigyorogva folytattam - Egy fanficnek titulált sztori? Ugyan már drágám - borzoltam meg a haját, amit csodával határos módon megmosott. Amúgy egész rendes feje lett. Naná, hogy jó benyomást akar kelteni a kis aranyos. Össze is jött neki, abban biztos vagyok. Igaz, Lianne még talán úgyis a karjaiba omlott volna, ha a három évnyi sóbányában kuksolás után toppan elé.
 - Majd meglátjuk - vonta meg a vállát.
 - Ez úgy hangzik, mint egy fogadás! - csillant fel a szemem.
 - Baszódj meg! - és otthagyott, én meg persze követtem.
Ó, az erdő.
 - Édes mostanában a természet közeliséged - vetettem a hátam egy terebélyes fa törzsének.
 - Bár megtalálnám egyszer amivel téged le lehet vakarni.
 - Már párszor megtaláltad párszor, nem? - enyhe célzás volt arra, amikor már meguntam a társaságát.
Nem felelt, csak hátat fordított nekem, mint egy sértődött kisgyerek.
 - Amúgy meg ezen az előtt kellett volna elgondolkodnod, hogy az én kis játékszeremre nyomulsz. Ja bocs, biztos őt is meg akarod menteni.
 - Ha azt sikerül megmutatnom neki, hogy mekkora fasz vagy....
 - Ó, azt majd megmutatom én! - markoltam az ágyékomba.
Raven csak fintorogv, nagyot sóhajtott, és nem volt hajlandó többet megszólalni, csak ült az erdő közepén, és bámulta a fák lombkoronáját. Hamar meguntam, úgyhogy egyelőre ennyi volt a kis csevejünk.

Raven kis meséjéből, amivel Lianne-t fárasztja, egyelőre olvashatjátok az első néhány részt, aztán szépen felrakosgatom őket ide. Na meg lelkesen kommentálom az eseményeket. 

20 megjegyzés:

  1. Akkor úgy látszik nem csak nekem tűnt fel,mennyire furcsa,h egy másik sztorit is közölsz,ami úgymond valaki olyan sztorija,aki a "konkurencia".XD Bár ez a másik sztorival kapcsolatban is felmerült bennem,de végtére is így is lehet.:D

    VálaszTörlés
  2. Azért konkurenciának nem nevezném... Inkább csak játszópajtás, akivel szemben úgyis mindig én nyerek. :D És amúgy is, ha nagyjából rendszeresen akarok blogolni, kell valami történésről is írni, mert nem hiszem hiszem hogy hosszú távon nagy sikerült érnék be azzal, ha a vadászataimról tartok véres és részletes beszámolót. ;)

    VálaszTörlés
  3. Nem tudom,lehet,h egy ideig igen,de hosszú távon tényleg ez a jobb ötlet.:D Miért akkora baj lenne,ha egyszer nem te nyernél?;)

    VálaszTörlés
  4. Nem lenne baj, sőt! Egyszer kipróbálnám, milyen érzés... ;)

    VálaszTörlés
  5. Na,akkor akár kezdhetnéd most is,:p;)Neki is had legyen meg az öröme.:)

    VálaszTörlés
  6. 'nem hiszem hiszem hogy hosszú távon nagy sikert érnék be azzal, ha a vadászataimról tartok véres és részletes beszámolót.'- Ezt pedig már régen szerettem volna kérni tőled. Teljes részletességgel. Az is érdekelne, hogy mi játszódik le benned olyankor, nem csak maga a történés, már, ha egyáltalán nem reflexből, megy az egész.

    A történettel kapcsolatban...
    Nem félsz tőle, hogy Lianne és Gerard túlzottan egymásba bonyolódik és te pedig kiszorulsz?
    Nem tudom, hogy hogy alakul, de én Gerard helyében biztosan nem mennék a 'lánya' közlébe, ha tényleg annyira komolyan veszi, hogy megmentse a világot tőled, akkor csak nem annyira hülye, hogy pont őt kockáztassa.

    'Tényleg a sok film meg az internet rontja el a fiatalságot, mert úgy ugranak bele olyan misztikus és ismeretlen dolgokba, mintha csak egy új netes alkalmazás lenne. '
    Csak az az egy gond van ezzel, hogy ebből nem lehet kilépni, mint egy netes alkalmazásból. Piszok mélyen el lehet merülni -szavaiddal élve- a misztikus dolgokban, ami az ember józan eszét igencsak próbára teszi. Nem csodálnám, ha tényleg becsavarodna szegény. Nagyjából ennyi idős koromig a kíváncsiság hajtott, majd két- három évig a düh és az sokkal veszélyesebb időszak volt. Amíg képes 'játéknak' venni, addig nincs nagy gond, azon túlmenően viszont...

    VálaszTörlés
  7. Ugyan már, neki semmitől sem lenne öröme. :D Nála olyan az öröm, mint nekem a szomorúság... Meg tudom játszani, hogy valami miatt éppen magam alá kerülök, de úgyis mindig optimista és vidám leszek legbelül. :D

    Aysha, hát jó, akkor egyszer írok egy kis beszámolót egy átlagos vadászatomról. És akkor értelemszerűen nem olyanról, ami csak reflexből megy, mert van olyan is, nem szoktam azért minden alkalommal "műsorozni", van hogy csak úgy nasiként iszogatok, arról meg nem sokat lehet írni.

    "Nem félsz tőle, hogy Lianne és Gerard túlzottan egymásba bonyolódik és te pedig kiszorulsz? "
    Nem. :D Gerard annyira imád (vagy utál, ez már csak részletkérdés...) engem, hogy lehetetlen lenne kiszorulnom az "életéből."

    "Nem tudom, hogy hogy alakul, de én Gerard helyében biztosan nem mennék a 'lánya' közlébe, ha tényleg annyira komolyan veszi, hogy megmentse a világot tőled, akkor csak nem annyira hülye, hogy pont őt kockáztassa."
    Igazából ez már tök mindegy neki, a legeslegelső pillanattól fogva biztosra vehette, hogyha a feje tetejére áll, akkor is a lánya lesz az első, akivel el akarok majd szórakozni. Ezen úgysem változtatna akkor sem, ha még csak rá se gondolna. Amúgy meg hülye. :D

    "Nagyjából ennyi idős koromig a kíváncsiság hajtott, majd két- három évig a düh és az sokkal veszélyesebb időszak volt. Amíg képes 'játéknak' venni, addig nincs nagy gond, azon túlmenően viszont..."
    Ó, bizony, ott a pont! Amíg csak játék, addig az égvilágon senkinek sem eshet bántódása. Na de aztán... Aww, azt imádom igazán!

    VálaszTörlés
  8. Najó, azért nem a kislány lesz az első... Csak a második. Csak akkor nem fogok szórakozni a kislánnyal, ha Gerard még addig megöli, amíg én mással vagyok elfoglalva. Naná, hogy Gizivel.

    VálaszTörlés
  9. Lehet egy kérdésem az a kislány hány éves gyerek még? És miért akarod a halálát? És ki az a Gizi, van neki rendes neve is?

    VálaszTörlés
  10. Gerard kölyke? 3-4 talán? A halálát meg nem akarom. Még.
    Gizi az éltem szerelme. :D És van rendes neve. Gizella. ;)

    VálaszTörlés
  11. Ne vedd zokon de én nem fenyegetőznék valakivel hogy a gyerekeddel ezt azt csinálnék.Egy szülő bármire képes a gyerekéért!!!Még meg is halna érte.Ja nemsoká küldök mailt mert asszem összejönnek a dolgok. :D nincs mit!

    VálaszTörlés
  12. És engem szerinted hol érdekel az, hogy meghalna érte? xD Szabad a pálya...

    VálaszTörlés
  13. Azért csak vigyázz mert ha sikerül feléd kerekednie jaj lesz a vége! :P Milyen napod volt?Mesélj a blogban mert halálra unom magam a kölyökkel!Köszi!!!!!

    VálaszTörlés
  14. 3-4 talán? Nem fiatal egy kicsit? o.O

    VálaszTörlés
  15. Heydi, milyen kölyökkel? Igyekszem lassan összehozni valami új bejegyzést...

    Névtelen, mihez fiatal? Elcsábítani azt még nem fogom tudni, az biztod xD

    VálaszTörlés
  16. 3 és fél éves kisgyerekre gondoltam akit a sátán csinált.Nem viccelek.4X akarta felgyújtani a házat és rám támadt késsel is párszor(hál istenek életlen volt)Egyébb kérdés?HIÁNYZOL ADAM!

    VálaszTörlés
  17. Legalább félig a te gyereked? XD

    Milyen drága vagy, hogy hiányolsz... meg sem érdemlem. :P

    VálaszTörlés
  18. Hát néha nagyon nem! :P Én nem állítottam hogy az enyém és azt sem hogy nem!Annyit mondtam hogy gyerekezek(kölyökkel vok.honnan vszed hogy az enyém?Na megek várnak a Vámpírok.Szia!Majd írj!

    VálaszTörlés
  19. Sokmindent de most nem tudok írni.Holnap 4-kor kellekmert munka délután meg vámpírozok egy kicsit és majd ha hagyák megírom de az ő könyveikben lehet hogy meg lesz a megoldás! :D Csók nektek remélem lia jól van :)

    VálaszTörlés
  20. Hát rendben. ;) Lia nem mondanám, hogy jobban van, de azért alakul talán.

    Én se állítottam, hogy tiéd a gyerek. Csak kérdeztem.

    VálaszTörlés

Wattpad