Next
Previous
2

Nothing left to say...

Posted in , ,
... avagy klisésebb cím nem jutott eszembe.

Szóval tudom, hogy biztos bőven van rajta hiba, de... Ennél közelebb még eddig nem jutottam.


2

A teljes egész nagyobb, vagy a részeinek összessége?

Posted in , ,
Adam az egykori vámpír - későbbi démon -, azóta a bizonyos terápiája óta szép lassan egyféle tudathasadás-szerű állapotba lépett. Csak mivel ő nem a mi fizikai világunkban él, megtehetette, hogy nem csak a tudata hasadt meg, hanem az egész lénye.
Nézzük azt az 5 részét, amiről éppen tudomásom van.


Res (más éven az Izé)
Kavargó fekete köd és csillogó-ragadó kátrány. Bármilyen alakot fel tud venni, bármivé tud válni, de ő a színtiszta sötétség, üresség, nincs neve, csak megtűri, hogy valahogy nevezzék. Nem is igazán személy, inkább állapot, egyszerre minden és semmi.
Elvégre Buddha sem csak egy valaki, hanem a tökéletes megvilágosodás állapotát elért személyeket is buddhának nevezik bizonyos tanok szerint.
Csak éppen a Res mindennek ellentéte, ami öröm, boldogság, szeretet. Res célja a káosz, hogy mindenki a másik ellen legyen és senki se találjon békére.

Ha nagyon alakba akarnánk tuszkolni Rest, akkor jellegzetessége, hogy jelenleg egyik szeme kék, a másik sárga.

Nazarell
A trónusán ülő gyönyörűséges „Nagyúr”. Ő az a bizonyos N. betű az Adam N. Calrum névben, rá hivatkozik néha Priscilla ’Za-ként, és ebből eredt Mindra Zarell, Adam lányának vezetékneve is.
Látnátok az a kő trónust! Támlája égbetörő fekete márványoszlop, minden oldalán ősi jelekkel vésett történetek, talán mind Nazarellről. A karfa szintén fekete márvány, Nazarell karja kényelmesen pihen a kőbe csiszolódott mélyedésben. Hány évezrede ücsöröghet itt ez az... istenség? Ujjai karmosak és feketék, mintha eggyé akarna olvadni a márvánnyal.
0

Időtlenül III.

Posted in ,
Időtlenül I.
Időtlenül II.


Raven az évszázadokkal ezelőtt beomlott sóbányában ücsörgött. Jórészt ennyi maradt már csak Caligóból, az ő saját Caligójából: Egy óriási sóbánya. Azt se tudta pontosan mikor volt itt utoljára. Régen. Nagyon, nagyon régen, amikor még mit sem sejtett arról, hogy az egész világ csak egy apró törékeny kis gömbje a végtelennek.

A számára olyan az a barlang, mint Adamnek a kastélya. Illetve remélhetőleg biztonságosabb, mint Adamnek a kastélya.
– Befognád végre? – csattan fel.
Nem örül neki, hogy itt vagyok. Mert ha én be tudok lesni hozzá, az azt jelenti, hogy valaki más is be tud lesni hozzá, aki a legkevésbé sem látna szívesen.

Raven jelenleg csak túlélni akart. Ahogy mindig, most sem magát akarta megmenteni. Priscilla szavait egyszerűen képtelen volt kiűzni a fejéből. Nélküle, Raven nélkül nincs Adam.
Viszont anélkül az aljas Izé nélkül sincs Adam, anélkül a szőke borzalom nélkül, aki kigyógyította a rendelőjében Adamet önmagából.
1

Démonterápia 6 és fél

Posted in
Ha jóformán minden egyes nap pötyögsz valamit, talán nem meglepő, hogy nem emlékezhetsz minden egyes szóra, amit leírtál. Sem minden egyes jelenetre. Így történhet, hogy egyszercsak találsz egy olyan részletet a gépeden, amiről fogalmad sincs, hogy mikor írtad, és mentálisan vállon veregeted magad, amiért rendszert csináltál abból, hogy minden egyes szövegedet dátumozod.

2017. március 2.
(hat nappal azelőtt, hogy Adam pszichológushoz ment volna)

Adam 100%-osan Adam. Van, amikor kicsit kifordul magából, de most Ő az, Akit Adamnek neveznek, izzik, gyengéden, mérgezően, egyszerűen csak gyönyörű. Persze földi halandó amúgy sem tudná levenni róla a szemét, de most ott van benne mindent, amitől ő az, aki. Most esélye sem lenne senkinek.
Ravennek sincs sok…
– Oké, oké, értem, Danny fiú csalódna benned – tekereg Adam, mint egy kígyó. – De tőlem aztán nem fog megtudni semmit! Ne nézz egy tizenéves kislánynak, kérlek! Ez azért nem az én stílusom… Cica, éljük szépen az életünk, én embereket csábítok el, te embereket mentesz meg. De ha egyszer megesik, hogy néha-néha pont egymásra vágyunk, akkor miért is ne? Most komolyan, ezzel kinek ártanánk? Te mondtad, hogy képes vagyok a szeretetre, hát miért baj, ha néhány éjszakára szeretni szeretnélek? Csak tűnjünk el valahova, akár olyan helyre, ahol Lia sem lát, ahol nem lát senki, csak mi ketten, ééééés bármit csinálunk, az örökre titok marad…
A háttérben még mindig a Nine Inch Nails szól.