0

Sok szeretettel - avagy soha ki nem fizetett promóciós tartalom

Posted in

"Jajj Adam, hát nincs neked egy blogod? Igazán kitehetnéd ezt, hogy legyen valami friss, nem?" - nyafog Lia a csodálatos, tavaszias decemberi reggelen.

- Aha. Hát rohadj meg drágám - felelem, jogos sértettséggel. - A lassan egy éve kitett poszt is a Poison of Tinirinyáról szólt, most komolyan, komolyan erre használjuk a blogomat?
- Nem használod semmire a blogodat - világít rá a tényre Lia.
Na jó, ez mondjuk jogos.
Ebből levonhatjátok a következtetést, hogy a kapcsolatunk többé-kevésbé még mindig a régi.

Szóval akkor legyen, Poison of Love karácsonyi promóciós tartalom.
De előbb én.
Mert ezt a rajzot szeretem magamról, még akkor is ha drága Lia még véletlenül sem vette a fáradtságot arra, hogy be is fejezze a vázlatot.


Ennyi a véleményem Natalie-ről és az egész Poison of Love-os bagázsról. 
Úgyhogy, ha érdekel, milyen depresszióba sikerült süllyesztenem a csodálatos és megismételhetetlen (csak tízmilliárdnál is több darab van belőle...) Adrian Arront, olvassátok el a bejegyzés végén letölthető novellát.

Oké, oké, két novella van, de a második teljesen lényegtelen, csak arról szól, hogy a látens transznő Adrian odáig van egy szőrmegalléros kabátért.
Az első novellában viszont legalább az az Adrianke szerepel, akit én is baszogattam. (You know what I mean...) Igen, igen, rohadtul nekem adták el a (testüket) lelküket, Adrian és Natalie is, csak hát erről nem szól a fáma, mert a balladai homály aztán olyan rohadt izgalmassá teszi a dolgokat. Vajon, ki lehetett az, aki szétcseszte a békés kis életüket, na, vajon ki? 

Na mindegy, ha másért nem is, azért kiteszem ide ezt a két remekművet, hogy legalább ti se felejtsétek el, hogy még én is köszönöm szépen nagyon is létezem, csak Lia megfogadta, hogy semmi olyat nem publikál se rólam, se másról, ami nincs befejezve, szóóóóval... Így nincs feltöltve ide semmi. :D
Pedig legalább néhány firkás vázlat van rólam. 

No de itt van az a két novella, melyből az egyikhez semmi közöm, a másikban pedig csak zokognak afölött, hogy milyen gonosz vagyok. 




Csók, hű híveim, és ígérem, valahol, valamikor, valamilyen formában még találkozunk!

0 megjegyzés:

Wattpad