9

Karácsonyi összefoglaló

Posted in ,
Többen kérdezték, hogy milyen volt a Karácsonyom, hát megpróbálok összehozni valami kis beszámolóféleséget.
Ott kezdeném, hogy nálunk odahaza ismeretlen a Karácsony fogalma, mert van ugyan egy rakat ünnepünk, de a Jézuska megszületése pont nem tartozik közéjük, mert minket kedvesen kihagyott a körből. Vagy csak mindenki leszarta szegény varázslatait. Szóval nálunk télen az embereknél egy karneválszerű dolog van, de az inkább szórakozásról szól, nem ilyen "szeretet ünnepe", mint nálatok. Egy régi hiedelemből ered, ami nagyjából arról szól, hogy a Tél Szellemet úgy lehet elűzni, ha óriási tüzeket gyújtanak. Persze ez egy szerteágazóbb dolog, mert meg van adva, hogy pontosan milyen "szent fának" kell lennie, de ez később már arról szólt, hogy melyik város és hol tud minél nagyobb tüzet rakni, amivel még talán nem gyújtják fel az egész környéket. Gondolhatjátok, e remek ünnepnek hála volt néhány kellemes kis várostűz a hagyományt tartó helyiségek között. Aztán a sok baleset miatt a modern korokra megmaradtak a fáklyáknál, gyertyáknál, és különböző felvonulásokat tartanak még a mai napig is, ami azért elég vicces, mert szerintem már egy ember sincs, aki a Tél Szellemében hinne. De ha ez kell a kis lelküknek, hát masírozzanak fáklyákkal. Még így is van néha hogy "véletlenül" felgyújtanak egy-egy kocsit vagy lángra lobban egy park.

Akkor most térjünk vissza hozzátok. 
Még nincs egy éve, hogy"aktívan jelen vagyok a Földön, tehát azt hiszem kijelenthetem, hogy ez volt az első Karácsonyom. Nagyon élveztem. Mondjuk ez nem újság, mert az esetek 99%-ában élvezek mindent.
Az idő nagy részét Lianne-nel, és Ravennel töltöttem, Lia részéről kaptam egy kicsit a családlátogatós, megőrülős, egymást kiakasztós ünneplésekből, amik igazán belopták magukat a szívembe. Ez alapján azt mondom, hogy nem ártana bevezetni ezt a Karácsony dolgot nálunk is, mert fantasztikus mekkora káosz tud ilyenkor kerekedni az emberek között! Imádom! Amúgy én jól viselkedtem, úgyhogy igazán nem lehet rám senkinek sem panasza. Nem csináltam semmi rosszat. Annyira.

Na, aztán az ajándékok! Hát, nem mondanám, hogy el lettem látva, ami igencsak bánt.
Oké, kaptam egy fél tabletet. Helyes kis szerkezet. Azért fél, mert csak a twittert használhatom rajta. Kapjátok már be! Fészbúkon van az élet! Na mindegy. Egyelőre kompromisszum képes vagyok, aztán majd megoldjuk.
Ravenből is próbáltam kisajtolni valami ajándékszerűséget, de még lefeküdni sem volt hajlandó velem. Pedig én igazán próbálkoztam kedves és aranyos lenni, Lia is megmondhatja.
Ráadásul mint drága Vikim rávilágított, még névnapom is volt, de az se különösebben hatotta meg.
Mi még névnapot sem ünneplünk, mekkora szar már, de komolyan? Tényleg kénytelen leszek hazavinni még néhány ünnepet.

Egyetlen dolog amit karácsonyi ajándéknak könyvelhetek el, az Sliver (na látod, esetedben jobban tetszik ez, mint a rendes neved...) fanfic irománya, ami igazából elég szar, és nem is nekem szólt eredetileg, de legalább érzem benne a törődést. :P Itt van.
Amúgy is a vége a legjobb az egésznek:
Egyszerűen csak túl jó Adammel.
Raven kiborult rajta, de hát könyörgöm, ő min nem borul ki? Én igazán felajánlottam neki, hogy tarthatunk egy ilyen érzelemdús karácsonyozást, még rózsaszín kabátot is kerítettem neki, de csak folytatta a már jól megszokott szenvedését.
Szóval szereztem Ravennek egy cuki rózsaszín kabátot, ő meg csak sértődötten hozzám vágta, aztán még Lia kezdett el nekem arról pattogni, hogy én nem vagyok képes szeretni, bablabla. Valahogy így nézett ki a dolog:

 - Most komolyan - mondtam én, tényleg komolya - Oké, Karácsony, legyünk tök cukik, és romantikusak. Tegyük fel, hogy TÉNYLEG nem tudok szeretni, meg semmi ilyen szarságot produkálni, mégis elvagyok veletek. Bántottalak valaha? Nem. Bántottam valaha Ravent?
 - IGEN! - kiabálták egyszerre. Oké, mondjuk volt benne némi igazság.
 - Jó, de most nem ez a lényeg.
 - Baszd meg Adam.
Karácsonykor egy kislány ilyen csúnyán beszél, most szóljatok hozzá!
 - Most mi van? - kérdeztem én, jogos értetlenkedéssel - Tökre bírom ezt a kis pöcst! Hahó, ajnározom a blogomon!
 - Nagyon megható - húzta el a száját Raven. 
 - Egészen bírlak titeket. Ennyi erővel azt is mondhatom, hogy szeretlek, nem? Egyelőre egyikőtöket sem fogom megölni. Persze Rev-et csak azért nem, mert már egyszer megdöglött miattam.

Ezek után meg nem voltak hajlandóak egész 25.-ig hozzám szólni.
És még én vagyok a gonosz.

9 megjegyzés:

  1. Az a fic nem is Adames.

    VálaszTörlés
  2. Az nembaj. A vége tetszik. xD
    Amúgy is... simán lehet Adames, ha éppen olyanom van.

    VálaszTörlés
  3. Nekem tetszik! Bár a rózsaszín kabátnak én se örülnék xD De a szándék a fontos :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a nagy rózsaszín kabát ellenesség! :-) Nekem annyira azért nem tetszik, de aranyos... vagy mi xD

      Törlés
  4. szimplán a rózsaszínért nem rajongok, ez az oka :D

    VálaszTörlés
  5. Értem. :P
    Amúgy nagyon szép a szemed ezen a kis képen! :D Legalábbis remélem a tiéd... XD

    VálaszTörlés
  6. Köszi, és igen az én szemem :D

    VálaszTörlés
  7. Nálunk a farsang olyasmi, mint a ti karácsonyotok. Duplázhatnál, ha átérsz, amíg tart :D
    ’Na, aztán az ajándékok!’ hidd el, bőkezűbb lett volna a sors, ha fizikailag is a körünkben vagy Talán majd jövőre.
    ’ Mi még névnapot sem ünneplünk’ jó világ, én konkrétan egyetlen dátumot sem vagyok képes megjegyezni. Sokkal könnyebb lenne az életem emlékeztetők nélkül, főleg, hogy mire legutóbb mindenkinek a mindenét bepötyögtem, sikeresen elhagytam a telefonom.
    ’ Egyetlen dolog amit karácsonyi ajándéknak könyvelhetek el, az Sliver (na látod, esetedben jobban tetszik ez, mint a rendes neved...) fanfic irománya, ami igazából elég szar, és nem is nekem szólt eredetileg, de legalább érzem benne a törődést. :P’ – Nem olyan rettenetes ez (tudom, mindenre ezt mondom), ráadásul azt hiszem a ’ rózsaszín kabát’ fogalommá nőtte ki magát  Érthetetlen, hogy a gesztusod után hogyhogy nem adta be a derekát mégis. 
    Összességében szerencséd van, hogy így egymásra találtak Lianne meg Raven, együtt sokkal szórakoztatóbbak.

    VálaszTörlés
  8. "’Na, aztán az ajándékok!’ hidd el, bőkezűbb lett volna a sors, ha fizikailag is a körünkben vagy Talán majd jövőre. "
    Bizakodó vagyok! :D Majd behajtom az ajándékokat... xD

    "Érthetetlen, hogy a gesztusod után hogyhogy nem adta be a derekát mégis. "
    Hát ugye? Ahelyett, hogy boldogan omlott volna a karjaimba, azon sírt hogy miért nem lehetek ilyen aranyos, mint ebben a sztoriban.

    "Összességében szerencséd van, hogy így egymásra találtak Lianne meg Raven, együtt sokkal szórakoztatóbbak."
    Ezzel egyetértek. Valamiféle perverzióm, hogy szeretem magam hülyékkel körülvenni. xD

    VálaszTörlés

Wattpad