10

Annie Wilkes, drága szerelmem! - Stephen King: Tortúra

Posted in , ,
A Halálos árnyék után, Liával együtt izgatottan vettük kezünkbe King 1987-ben megjelent regényét.
Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, s kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar.
Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kis teherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek tört-zúzott testében alig pislákol az élet.
Kihúzza az árokból.
Haza viszi.
Életre kelti.
Új Sheldon-regényt akar. Csak magának.
Mindenáron.
A fülszöveg alapján megint ígéretesnek tűnt a téma, bár ezzel a "megvadult rajongó" dologgal kapcsolatban azt hittem, majd Lia talál magára, elvégre elég elborult elméjű rajongónak kell ahhoz lenni, hogy egyáltalán beengedjen az agyába valakit, aki módszeresen az öngyilkosságig hajszolja rajongása tárgyát.
Mentségére legyen, azért a halálra kínzás dologról Lia nem tudott előre, meg igazán minden igyekezetével azon volt, hogy megmentse Gerardot, de ettől függetlenül igen lelkesen hallgatta a sztorit egy ideig.
De mivel ez a bejegyzés most a Tortúra könyvről szól, nem pedig Lia lelki szennyesének  kiteregetéséről, zárjuk is le ennyivel a "Lia betegesen rajong(ott) Gerardért" témát.

(Miért érzem úgy, hogy a blog olvasói nagy, vagy talán még nagyobb lelkesedéssel fogadnák ezt, mint a könyvkritikát? Talán majd máskor drágaságaim!)



Igazából már az első néhány oldalnál magával ragadott a könyv, jobban mondva Annie Wilkes. Az a nő tényleg egy Istennő. Fuhú, mennyire imádom! Komolyan összecuccolnék vele egy időre, hogy eltegyünk néhány "szegénykét" láb alól. Persze pusztán az isten iránti elkötelezettségből. Annyira jól meglennénk!
Az a nő egy őrült.
Ennek megfelelően imádom.
Oké, félreértés ne essék, vannak hibbantak, akikért nem vagyok oda, annyira szánalomkeltően viselkednek, de hogyha az őrület némi gyilkolási vággyal is párosul, na az több, mint imponáló!
Arról kéne írni, hogy milyen elképesztően borzalmas tortúrán ment keresztül Paul Sheldon, de én már annyi kínszenvedéstől kikészült embert láttam, hogy nem különösebben tudott meghatni. Természetesen Lia mélyen együtt érzett Paullal. A kézirat égetéstől totál kiborult, és alig volt hajlandó utána újra kezébe venni a könyvet. Visszagondolva, hogy Lia mekkora cirkuszt csapott, amikor néhány oldal elveszett az éterben a Ravenes sztoriból, tényleg nem lehet semmi egy írónak elégetni a saját, egyetlen példányú kéziratát. Igazából tök jó ötlet. Kár, hogy mostanában nálunk nem lelkesednek túlságosan az írásért. Lia pedig a technika adta lehetőségeknél fogva azon van, hogy mindenképpen megmaradjon valamennyi a műveiből, papíron, meg digitálisan is. Olyan kis édes. Fontos vagyok ám neki, hogy el ne vesszek!

Tehát Paul Sheldon szenvedése nem vágott a földhöz, de azért mindig élvezet olvasni egy kis gyötrődést, kiváltképpen akkor, ha én vagyok az okozója. Ebból most ugyan kimaradtam, de amit drága Annie művelt! Gyönyörű! Tudja, hogy kell megtörni egy embert.

(Egyébként nem tudom eldönteni, hogy a tortúra, vagy a misery szó hangzik-e jobban. Elképesztő, hogy ilyen jó csengése van egy ilyen jelentéssel bíró szónak. Mondjuk azért női névként a Misery elképzelhetőbbnek tűnik.)

A könyvet olvasva mindig felötlött bennem a gondolat, hogy King most milyen elképesztő badarsággal fogja majd a végére eltenni lába alól a drága és csodálatos Annie-t, de azt kell mondjam, most meg vagyok elégedve. Ennek köszönhetően még kevésbé értem, hogy ha Annie ilyen jól kihúzta magát a csávából, mi a szar történhetett George-al.

Belenéztem a filmbe is, és azt hiszem ez lesz az elsőt King adaptáció, amit végig is fogok nézni.
Következő olvasmány pedig a Hasznos holmik.
Jó sok könyvet írt King, úgyhogy egy ideig el vagyok látva olvasmányokkal.
Lia mindig megfenyeget, hogy ha ennyire bepörgök tőlük, nem olvashatok többet. Viccnek jó. ;)

10 megjegyzés:

  1. 10 ok, amiért nem érdemes randizni egy vámpírral

    Ez azért cuki!Szólj hozzá ha tudsz és érvelj ellene!


    10 ok, amiért nem érdemes randizni egy vámpírral

    Mindentől függetlenül komolyan venni nem érdemes ezt az egészet!

    A vámpírok vonzereje nagyon erős, de ettől még ők rosszfiúk. Márpedig mindenkinek volt már dolga rosszfiúkkal: lehet, hogy vonzó, de hosszútávon nem kifizetődő.

    Ha ez nem lenne elég, akkor íme még 10 ok, amit a Treesugar.com-on találtunk. Miért nem érdemes egy vámpírral összeszűrni a levet:

    1. Hidegvérűek. Ez nem vicc, nem lehet túl kellemes valaki olyannal összebújni, akinek jéghideg a teste.

    2. Önteltek. Mivel a vámpírok az emberekből táplálkoznak, nyilván nem tartják őket túl sokra. Kinek kell ez?

    3. Olyan idősek, hogy akár az ük-ük-üknagyapánk/nagyanyánk is lehetnének. Persze az örök fiatalság lehet egy ellenérv, de gondoljunk bele, mit kezdhetünk mi egy olyan lénnyel, aki 200 évvel ezelőtt született. A különböző generációk mindig is nehezen jöttek ki egymással.

    4. A vámpírok éjszakai lények. Gondolj bele! Amikor te alszol, ők akkor élnek. Hidd el, ez hosszútávon nem működne! Másrészt pedig, először még aranyos, hogy néz alvás közben, később viszont már marha idegesítő, sőt félelmetes lehet.

    5. Olyan halkan mozognak, hogy félpercenként ráhozzák az emberre a szívbajt azzal, ahogy a semmiből a hátad mögött teremnek.

    6. Lobbanékonyak. Az ilyen sértődékeny emberek folyton felkapják a vizet, hogy aztán hosszas veszekedések közepette magyarázkodhassunk, hogy nem is úgy gondoltuk.

    7. Nem esznek. Ergo nem várható el tőlük, hogy együtt vacsorázzanak velünk vagy elvigyenek egy romantikus étterembe.

    8. Állandóan titkolóznak, az ilyesmi pedig eleve halálra ítéli a kapcsolatot.

    9. Túl érzékenyek. Mármint az érzékszerveik. Mindent hallanak, látnak, kiszagolnak. Az embernek folyton azt kellene gondolnia, valaki belelát a fejébe, nincs titok előtte. Még egy apró kis bizsergető titok se. Ellenben neki annyi van, hogy azt követni sem lehet. Lásd 8. pont. Ez elég igazságtalan, ugye?

    10. Drámakirályok. Állandóan elkínzott kifejezés ül az arcukon. Ez kezdetben akár szexi is lehet, később végtelenül idegesítő.

    Konklúzió: keress inkább magadnak egy vérfarkast!

    Még mit nem én a vámpírokat szeretem főleg Mikit!(emily te érted a megnevezést.Ugye?Neki is elkültem :D)

    VálaszTörlés
  2. Édes vagy Heydi, tényleg, csak ez megint rohadtul nem a bejegyzésemhez kapcsolódik, szóval majd máshol fejtem ki erről a véleményem.
    És csinálok egy "off topikot" valahova. ;)

    VálaszTörlés
  3. Tudom hogy nem ide kapcsolódik de most taliztam és így került fel mert téged is kidobott az oldal!Hát akkor majd ha lesz időd válaszolj mailben.És többet nem beszélek mással csak veled ígérem!(ha úgy veszük ide tartozik mert vámpír a srác és különös)

    VálaszTörlés
  4. Heydi tökéletesen értem mire célozgattál :DDD

    VálaszTörlés
  5. Heydi egyetértek részben veled, de vannak jó oldalai is pl. a a 3-as pontnak. Igaz, hogy idősebbek sokkal mint az emberek, de gondolj bele mennyi mindent tudhatnak valósan az akkori korokról és erről mesélhet neked. És amúgy sem néznek ki őskövületnek. :)
    7-es pont: mivel nem esznek ugye ez azt jelenti, hogy nagy esélyük az elhízásra nincs viszont az emberek igenis eltudnak hízni és ha Te nő létedre ugye oda akarsz figyelni az alakodra valószínűleg fogyózni kezdesz, és ketten könnyebb mint egyedül legalább nincs kísértés, hoyg előtted eszi az ínycsiklandóbbnál ínycsiklandóbb ételeket. :)
    És egy vámpírral randizgatni maga az izgalmak izgalma

    VálaszTörlés
  6. EZ a könyve nem tetszik.

    by Manton, aki unja, h folyton be kell gépelnie a név-url-mezőket, és most szabotál.

    ANARCHIAAA!!!!!!

    VálaszTörlés
  7. "... Állandóan elkínzott kifejezés ül az arcukon..."
    hát, ez rám aztán nem igaz! ;)

    VálaszTörlés
  8. Na végre valaki ír a könyvről is...
    Hasznos holmikat olvastad? Már felbukkant benne a szerelmed.

    Írd azt, hogy Gizi. Az rövidebb. ;)

    VálaszTörlés
  9. Hella mindenkinek!
    Alex!
    Tetszik a neved,olyan ari.Sok dologgal egyetértekveled.Imádom ha meséket hallgathatok,olyan "emberektől"akik látták a történelmet és átélték.Az őskövületről annyit hogy igazad van.Nem látszik rajtuk az idő vasfoga,viszont akkor is a fejedbe ott motoszkál valami mikor rájuk nézel.A kor pedig több nézőpont kérdése.Ha az emberit nézük én vagyok az idősebb és Lizzy a fiatalabb,de ha a leélt éveket ő a kivénhedt jött ment és én a csitri.Ezen is érdemes elgondolkodni(csak ne a közelükbe,mert megsértődnek.)Hát a 7. pontra írtak igazak.Én naponta egyszer kajálok.Nem fogyizok csak nincs étvágyam ők meg ugye más kajákat szeretnek.Attól még lehet velük vacsizni,hogy emberi ételt nem (mindig)fogyasztanak.Csak a gyomrodnak kell bírni.Randi meg jöhet ezerrel csak ne érjen véget hamar.
    Adam!
    Te mondtad!:"... Állandóan elkínzott kifejezés ül az arcukon..."
    hát, ez rám aztán nem igaz! ;)
    Ez egy kicsit elszomorít mert nagyon aranyos tud lenni valaki tőle.Amit pedig tévesen hisznek az emberek az az hogy nem mindig néha csak vadászati szempontból.(jól jön a sajnáltatás ha éhes vagy!! :)

    VálaszTörlés
  10. Köszi Heydi örülök hogy tetszik a nevem és, hogy egyet értünk :)

    VálaszTörlés

Wattpad