Új év, új vendég

"(...) A lába a legdurvább. Mintha a lábujjain járna, de baromi hosszúak és karmosak a lábujjai. Kicsit olyan, mintha tipegne. De mégsem. Baromi nagy karmok. De ápolt fajták. Most komolyan azt írtam, hogy ez a legdurvább benne?

Egy szál nyitott köpenyben robbant be hozzám. És ez azért nem zavart az első pillanatokban, mert az agyam képtelen volt feldolgozni, amit a köpeny alatt láttam. Illetve nem láttam. Sil nemtelen. Sehol semmi. Még köldök és mellbimbó sem. Semmi. Csak a lilásan bőrszínű bőr. Semmi.

Gondolhatod, hogy kellett Adamet arrébb paterolnom. Azonnal nekiállt zaklatni szegénykét, hogy nehogy már ne legyen semmi a lába között. Mondtam neki, hogy na, végre valaki, akit nem tud molesztálni. Adam erre csak megvonta a vállát: Van szája."