"Alkotnia kéne egy világot, ahol bennragadhat."

Annyi mindent csinálhatnék, most, hogy Adam teljesen békén hagy! A számtalan lehetőség közül mégis annál maradok, hogy azon agyaljak, mit a franc van Adammel.

Valójában tökéletesen tudom, mi a franc van vele. Lelépett egy sztoriba. Na de miért pont most? És miért pont ebbe a sztoriba? Jó, igazából ez is baromi könnyen megmagyarázható. Tökéletes időtöltés a számára egy szociopata sráccal közösen hullákat boncolni…

De valami nem stimmel.

De hogy mi…?

Amióta szoros kapcsolatot ápolok Adammel, pontosan Raven óta, azóta nem volt arra példa, hogy Adam ennyire elmerüljön valamiben. Teljesen logikus lépés tőle, hogy elhúzza a csíkot, mert már untatom, de Adam mindent szokott tenni, csak logikus lépéseket nem. Ezt amúgy is már vagy három éve meg kellett volna tennie. És akkor is meg tudta volna csinálni.

És most itt vagyok, és fogalmam sincs, mit akar Adam. Oké, ez így hülyeség. Johnt akarja. Johnt, Johnt, Johnt, és el is van vele, amíg ki nem szipolyozza teljesen. De hogyhogy ezt nem az én orrom előtt csinálja?

Raven.

Valami gáz van Ravennel.

Para dolgokat tud.

És nem tartom kizártnak, hogy… Egyszerűen bezárta Adamet. Ez még így egy dolog lenne, de az a cifra az egészben, hogy úgy zárta be Adamet, hogy Adam nem akar kiszabadulni. Raven és Zid (a démonvadász), már nagyon rég óta tervezgettek valami hasonló húzást Adam ellen, de én sosem vettem komolyan, hiszen… Adamről van szó! Mégis hogy lehetett volna valahova bezárni? Úgy basszus, hogy észre sem veszi, hogy be van zárva!

Mármint lehet, hogy szó szerint nincs bezárva, de akkor sincs itt! És ez elképesztően fura érzés. Olyan… Üres. Máskor sütkérezne benne, hogy szidom, ócsárolom, vagy lealacsonyítom a képességeit, de most egyszerűen csak nem figyel. Neki momentán csak John, és Clayton létezik.

Alig várom, hogy olvashassam Dan Wells következő könyvét…

Zid elhúzott Caligoból, fogalmam sincs hova, mert én hülye nem figyeltem a nagy karácsonyi, újévi förgetegben.
Raven pedig egyfajta messiássá avanzsálta magát odahaza. Ragaszkodik ahhoz a helyhez. Bármi is történjen, számára az az otthon. Bárhova mehetne, és mégis ebből a romhalmazból akarja kihámozni az emberiséget. Azért nem tudom megérteni őt, mert számomra azok az emberek, amíg nem írok velük, csak díszletként funkcionálnak. Na meg én a Földön sem szándékoznék megmenteni az emberiséget.

Fel akarja nyitni az emberek szemét. Azt akarja, hogy lássák, amit ő lát. A lehetőséget egy jobb világra. De miért akar egy jobb világot? Miért érdeklik azok az emberek? Vagy erre az egészre csak azért van szüksége, hogy saját magát igazolja? Azért akar hős lenni, hogy legyen valami?

Erről persze kérdeztem már őt is, de túlságosan el van foglalva a világmegváltás mellett azzal, hogy Christ ráncba szedje.

Azt hiszem itt az ideje megemlítenem, hogy Chrisből nőt csináltak. Bár gondolom csak ideiglenesen. Mindenesetre elég… Perverz.

Óóó, és pont hogy a nővé válásos párbeszédüket kerestem, erre ott találom meg a lényeget! Mármint nem az a lényeg, hogy Chris miért meg hogyan lett nő, hanem hogy hova paterolták Adamet.

Nagyjából itt fogalmazódott meg Ravenben először a Terv. És ezt pont most kell megtalálnom? Jajj, gyerekek! Imádom ezeket a „véletleneket”. A lényeg, hogy az idézet végén lévő Raven-monológról magyaráztam néhány sorral feljebb.
Az idézet eleje meg... Aú.

- Ha olyan alakban tudnék visszamenni, amire Adam a legkevésbé sem számítana…

- Amikor kérdezted, hogy mi lennék, ha bármi lehetnék… Én szívesen lennék nő – mosolygott Chris sejtelmesen.

- Nő?

- Aha.

- Gyönyörű nő lennél. De azért ez csak hiányozna, nem?

- Hát nem hiszem, hogy örökre szeretnék tőle megválni, de kipróbálnám…

- Erre tényleg nem számítana.

- Te jó ég, mennyire leszbikus lennék veled! – csillogtak Chris szemei. -  Na persze akkor már azért azt is kipróbálnám, hogy milyen, ha puncim van, és úgy dugsz meg. Ah, Lucyt mindig irigyeltem!

- Adam elég… érdekesen bánik a nőkkel, nem?

- Érdekesen?

- Akit én láttam, ott volt Eliza, meg Harley. Valahogy… Hülye szó, de jobban tiszteli őket, mint a pasikat nem? Mármint egy mozdulattal letépte Eliza fejét, de… Kínzott már meg nőt?

- Viccelsz? Naná. Bár most hogy mondod, tény, hogy ritkábban, mint pasit, de tudnék mesélni csúnya példát.

- Oké, akkor mindegy. Kegyetlen, mennyire elő tudja magát adni. Semmi gyengéje nincs, ami kihasználható lenne ellene. Ha most visszamennék, egészen biztosan rám mászna, de mit kezdjek vele? Elhiteti magával, hogy csak engem imád, mert mindig engem imádott, de mire megyünk ezzel? Kell, hogy kezdeni lehessen vele valamit. És nem a mi világunkban. De azzal sem érünk semmit, ha átcsalogatjuk valahova, ahol megülhetjük, vagy megölhetik, mert akkor csak visszakerül Caligóba. Csak az tűnik járható útnak, ha bezárjuk valahova, ahol csak önmaga van… A saját fejébe kéne bezárni. De hogy? Alkotnia kéne egy világot, ahol bennragadhat. A Gizis dolga még mindig kecsegetető, csak elég rizikós. Mert ha Adam rájön, akkor… Igazából szerintem az sem érdekelné, belemenne a dologba, csak hogy lehet egy ilyet kivitelezni? Meg egyszerűbb lenne egy random nővel, de ha már ennyire odáig van.

(2014. ősz)

Ááááh, mintha ezt még nem olvastam volna végig. Eddig. Mármint arra emlékeztem, hogy volt valami tervszövögetés, de… Oké, örülök, hogy ha végül tényleg Johnt sikerült elkapniuk Ravenéknek. Mondjuk kénytelenek voltak mást találni, hiszen mivel a fent szereplő párbeszéd a gépemen van, Adam is könnyedén hozzáfért, úgyhogy nem lett volna nagy meglepetés a dolog.
Johnra viszont nem számított. 

És mindjárt nem olyan érdekes, hogy Chris éppen milyen nemű.

Persze egyáltalán nem száz százalék, hogy Ravennek sikerült így csőbe húznia Adamet.

A tény csak annyi, hogy Adam nincs itt, és nem zargat sem engem, sem pedig Ravent.

Kíváncsi vagyok, mikor fog annyira hiányozni, hogy könyörgöm neki, hogy pátyolgasson már egy kicsit. Azért még pár hónapot adok magamnak. De lehet, hogy csak túl sokat kinézek magamból.

Ez is egy elég alap lehetőség, hogy azért vonult el, hogy sírjak utána.
De úgyis tudja, hogy sírni fogok utána, szóval ebben mi a pláne?