Régimódi vámpír, Halloween, boszorkányok, miegymás

Most Leelantől (vagy Sophie Scrawl, nem tudom, melyiket szereti jobban) kaptam néhány kérdést (és még ezt a szép táblát is, amit remélem nem baj, hogy lenyúltam), amikre lelkesen válaszolgattam.

1.Hogy-hogy nem vagy olyan...hogy is mondjam...régi módi? Úgy értem,beszéded terén.
Viccesnek találom ezt a vámpír-sztereotípiát, hogy meg kéne ragadnunk egy régebbi korban, mondjuk ott, amikor még emberek voltunk.
Mégis minek? Az öröklétnek az a lényege (szerintem), hogy megállás nélkül haladok a változó világgal. Higgyétek el nekem, a legtöbb vámpír azért lesz depressziós, meg önsanyargató, mert nem tudja feldolgozni, hogy minden változik. Igaz, ez azért a legtöbb emberre is jellemző... Erre csak azt tudom mondani, hogy ki kell élvezni a változatosságot. Nem fogok lírai, cikornyás körmondatokat írni, ha egyszer most a rövidítéseké a világ. Főleg az interneten. Hogy nézne már ki, ha egy "XD" helyett azt írnám, hogy "Megjegyzésed rendkívül szórakoztatónak találom."? Oké, vicces lenne, de valahol szánalmas is. Most ez a jellemző nyelvezet, hát én is ezt használom.

2.Mikor születtél/változtál át?
Erről már emlékeim szerint valahol tettem említést, de azért leírom újra. Azért használok kevés évszámot az írásaimban, mert teljesen más az időszámítás a dimenzióinkban. Ha azt mondom, hogy nálunk nincs olyan se, hogy Kr.e meg Kr.u., mert konkrétan Krisztuska se látogatott meg minket... Mit szóltok? Pedig ez a nagy helyzet. Az meg már pláne bekavarna, hogy lehet, hogy egy nap sem 24 órás mi felénk. Úgyhogy próbáljatok meg elszakadni az időtől, amúgy is teljesen lényegtelen. Egy emberi élethez képest jóval öregebb vagyok.
De ha arra vagytok kíváncsiak, hogy nagyjából hogy nézett ki a kor amiben szó szerint éltem, felétek valami igencsak archaikus korra saccolnám. Vagy esetleg ókor.
Mondjuk maják? Az mostanság úgyis menő felétek. Világvége, meg ilyenek.

3.Hogyan viszonyulsz a Halloween-hez?
Ó, bulizni fogok egy jót. Szimpatikus ünnepecskének találom, egész testhez álló. Szellemek, holt lelkek, ide nekem! Hátha segít valami mágikus folyamat abban, hogy pont eme remek napon fogok megtestesülni. Ha jobban belegondolok már egyszer Halloween alkalmából majdnem sikerült, csak én hülye akkor még nem vettem olyan komolyan a dolgot.

4.Volt már példa rá,hogy szívesen fogadtál volna egy embert felednek?
Nem tudom, pontosan mire gondolsz e téren. Időközben kicsit kaptam pontosabb definíciót. 
Volt hát, de még mennyi! Gerard is egy "jó" példa rá.
Most Gizit akarom. Apropó, hiányzol, jut eszembe!
Meg egy kicsit Averyt is... Jó lesz még valamire.

5.Mi késztetett arra,hogy létrehozd a blogod?
A világuralomra vágyás, na meg a magamutogatás. Ha már testben egyelőre nem megy, hát jó lesz így, írás formájában is. Emellett az, hogy így még több embert ismerhetek meg, többet mint mondjuk egy fanficnek köszönhetően. Igaz, kevesebbet, mint egy regénnyel, de az is szerepel a napirendi pontok között.

6.Mit gondolsz,mi az oka annak,hogy annyi nevetséges tévhit,film van a vámpírokról? pl:Twillight
Drágám, ezt a kérdést meg is válaszoltad. A Twilight. Úgy látom, eléggé az indította el a lavinát. Amúgy meg nem vagyok ítélkező típus (miért hajtogatom folyton ezt?), simán létezhet olyan világ, ahol a vámpírok TÉNYLEG csillognak, és retardált kis csajokba szeretnek bele. Szóval az eddigi ismereteim alapján semmiről sem merném kijelenteni, hogy tévhit lenne. Annyit tudok, hogy mifelénk nem csillognak a vámpírok. Azt nem mondhatom, hogy és nem is szerencsétlen balfaszok, mert Gerard tökéletes példa rá.

7.Hogyan viszonyulsz más "misztikus lényekhez"? pl:Boszorkányok
Szeretnék megismerkedni egy boszorkánnyal. Bár Giziből kinézem, hogy titokban boszorkány.
Amúgy a többi misztikus lényre is az vonatkozik, hogy szívesen találkoznék velük, bármi is legyen. Felénk van még néhány vérfarkas-szerűség, meg szirének. Na meg azért a démon-téma is elgondolkodtató.
Bármilyen misztikus lény jelentkezését szeretettel várom!  

8.Miért érzem úgy,hogy néha lenézed az embereket?
Minden bizonnyal azért, mert "néha" lenézem az embereket. Felettetek állok a táplálékláncba, ti vagytok a vacsim, úgyhogy bocsi. De azért nagyon, de nagyon szeretlek titeket!

+1.Egyértelműen látszik,hogy rendszeresen eléggé egoista,esetleg beképzelt vagy.Mi az oka ennek?
Erre itt már válaszoltam,  de azért ide is leírom, hogy: azért, mert tisztában vagyok az adottságaimmal. Különben is, jól esik imádni magam. Nyugodtan jöhettek azzal, hogy ez biztos amiatt van, mert nem vagyok megelégedve magammal, és így leplezem a külvilág előtt, de aki igazán ismer, az tudja, hogy ez baromság. 

Köszönöm szépen a kérdéseket! :)

Tovább olvasom!

Vár minket egy új világ! (6.rész) - Ők ott boldogok!

Raven története - 6.rész

Hogy mi a történt Ravennel az utolsó kis beszélgetésünk óta?

Játssza a hőst, és közben a nyakamon lóg, mert még mindig halálosan szerelmes belém. Csak a szokásos. Mondanám, hogy közben Avery-vel, a dögös vámpír-kutató doktornénivel is elszórakozik, de az a kis történet nem kapcsolódik olyan szorosan a ti világotokhoz. Jó vicc... Na mindegy, legyen elég annyi, hogy az most nem ide tartozik.

Tehát kanyarodjunk vissza oda, hogy mivel állított be hozzám a kicsi holló a legutóbb, igen zilált tollazattal:

- Kurvára nem fogok úgy táncolni, ahogy te fütyülsz! - robogott be a szobámba, megzavarva ezzel a kellemes meditálásom - Minek nézel te engem?

- Egy szeretetéhez balfasznak.

- Mégis hogy fordult meg a degenerált fejedben, hogy én csak és kizárólag azért át fogok menni egy másik világba, tönkrezúzni mindent, hogy te elkápráztass egy szerencsétlen lányt? 

Ó, rendesen rákezdett a sipítozásra. Szép napom lesz.

 - Szerencsétlen? Na, azt nem hinném…

Sok mindent tudnék most Gizire mondani, de azt hiszem a szerencsétlen nincs benne a repertoárba.

 - Adam! – kiabált Gerard - Nem-fogom-megtenni! Világos? Ennél értelmesebben nem fogom tudni elmagyarázni! Ők ott boldogok! 

 - Tehát megtetted! - csaptam össze a tenyerem, és próbáltam nem túl diadalmas arcot vágni. 

Néhány másodpercig hápogott valamit, hogy előadja ő a megtestesült jófiú, és csak véletlenül történt meg az egész, meg ilyesmik, de végül kibökte:

 - Szeretem nézni, jól esik látni azt az örömöt, jól esik érezni, éppen ezért nem fogom semmire rávenni őt!

 - Rávenni. Szóval rá tudnád venni őt dolgokra – pattantam föl a kanapéról, és Gerard elé ugrottam.

 - Nem! Vagyis… Tudod mit? Igen! – húzta ki magát büszkén. Hogy oda ne rohanjak.

 - Akkor tedd meg!

Gerard egy elég bágyadtan gúnyos mosolyra húzta a száját.

 - Ez nem áll jól neked - csóváltam a fejem, majd csak úgy mellékesen hozzátettem - Akkor megölök mindenkit, akit szeretsz.

 - Ó! A kedvenc slágered! De tudod mit? Most nem jön be. Tudom, hogy nem tudod őket megölni. Még csak bántani sem. Ó, ezúttal megtennéd, ebben biztos vagyok, de a nagy és hatalmasságos Adamnek nincs ereje hozzá, különben nem rinyálna nekem! Ezt a játszmát most az egyszer elvesztetted! Tehetsz velem bármit, de nem fogok átmenni. 

"Tehetsz velem bármi..." neki meg ez a kedvence. De most megszívta, mert nincs kedvem örömet szerezni neki egy kis kínzással.

 - Akkor keresek mást - vontam meg a vállam, és visszaültem a kanapéba. Gerard dacosan az egyik márványoszlopnak vetette a hátát. 

 - Azt megnézem.

 - Biztos van még olyan, aki mind a két világban jelen van. Vagy várj! Megemlítem anyának a dolgot.

 - Annyira még te sem vagy segg.

 - Gondolod, hogy nem ér meg nekem ennyit?

 - Biztos vagyok benne. Téged most ez a kis játék életet! Ha elpusztulna, neked is véged lenne! Úgy végignézném, ahogy összeroppansz!

 - Megható szónoklat, de megint csak azt tudom kérdezni, hogy te ezeket el is hiszed cicabogár?

 - Láttam, hogy mennyire nem volt ínyedre a város, és mennyire untad még az apró lázadásokat is! Nem vagyok hülye, Adam.

 - Mégis kihagyod ezt a lehetőséget.

 - Mégis mi lenne nekem ebbe a lehetőség? Elvenni valaki életét, ahogy te tetted? Nem, köszönöm.

 - Tehát maradsz itt, nyalogatni a sebeid.

 - Maradok itt. Igen.

Hadd viruljon egy kicsit a feje. Hátha ettől is erőre kap:

 - És ha… alkut ajánlanék?- villantottam meg a legbájosabb mosolyom.

 - Alkut? Te? Mégis mit tudnál nekem adni?

 - Bármit - egy kemény farkat a seggedbe, de ezt most inkább kihagytam. 

 - Semmit sem tudsz nekem adni.

 - Szeretnél könyörögni látni? Hogy a lábad előtt csússzak?

 - Ó Adam, te sose fogsz tudni őszintén könyörögni! Csak egy szerep lenne neked, mint most ez is. Egy üres báb nem tud nekem semmit adni.

 - Ez fáj - vigyorogtam - És ha mondjuk… hagyjuk hogy itt az emberek boldogan éljenek?

 - Csak azért, hogy egy másik világot nyomorba taszíts?

 - Egyáltalán nem biztos, hogy attól még hogy te ott mozognál, én is meg tudnám csinálni!

 - Ne nézz idiótának, kérlek! Egy nőért csinálod az egészet? Én meg mit kaptam? 

 - Édes, neked bőven elég volt az a tény, hogy vámpír vagyok, és sipítozva rohantál a karjaimba! Valakiért jobban meg kell dolgozni.

 - Világos, tehát én rontottam el. Egy komplett világot kellett volna kérnem mielőtt lefekszem veled!

 - Igen, te rontottad el, de ezt már szerintem tisztáztuk párszor – vigyorogtam.

 - De nem fogom még egyszer elrontani.

 - Oké. Van még valami mondandód?

 - Továbbra is élvezem nézni, ahogy kínlódsz. 

Csak én érzem úgy, hogy egy kicsit összekeveri, hogy ki is kínlódik? 

 - Azt hiszem az előbb rosszul fogalmaztam. Nem fogok mást találni. Már találtam. 
Higgyétek el, nincs ennél jobb motiváció. 

 - Aha. 

Pár perce hatásszünet, amíg Gerard azt nézte, ahogy Kisdög bevonult a szobába egy méretes patkányt vonszolva a szájában, majd a bokámnak dörgölőzött, lerakta a patkányt elém, és felugrott az ölembe. Jót tesz neki a vámpír vér, simán leterít egy patkányt ami alig kisebb nála.

 - De ügyes vagy - vakartam meg az állát gügyögve - Hoztál ajándékot a gazdinak. 

Lehajoltam a patkányért, vágtam rajta a körmömmel egy nagyobb nyílást, és facsartam belőle a számba néhány csepp vért, majd visszaadtam Kisdögnek, hogy egyen belőle. 

 - Oké... - vonta föl a szemöldökét Gerard némi undorral. 

 - Most mi van? Ha nem iszom belőle megsértődik, mert azt hiszi nem értékelem a vadászatát. 

 - Kemény dolog lehet összetörni egy macska szívét. 

 - Igenis érző lélek. 

 - Hát, hozzád képest biztos. 

 - Ne is figyelj a ribancra - dünnyögtem Kisdög hátát vakargatva.

 Gerard még néhány percig figyelte ahogy macskázom, majd nem bírta tovább:

 - Ki mást? 

Nem kellet nagy ész ahhoz, hogy rájöjjek, ezzel arra a kar célozni, hogy ki mást találtam helyette a dimenzió-utazásra. 

 - Valakit, aki egy icipicit hasonló hozzánk.

 - És mégis hol találtad?

 - Egy másik világban - feleltem unottan.

 - Még egy világ – mormolta az orra alatt Gerard – Ennek semmi érelme.

 - Meglepődnél, hogy mindenhol ez a dilemma. Na, ha nincs más, menj, és nézd nyál csorgatva a tökéletes világot. Ja, egy fontos kérdés! Franknek van fia?

 - Dögölj meg Adam! – köpte felém, mintha valami borzalmat kérdeztem volna, és eltűnt.

Hé! Komolyan kérdeztem. Mekkora pöcs ez még mindig. 

Na mindegy, a lényeg tehát ebből az egészből az, hogy a dolgok szép lassan kezdenek összeállni. Nem mondom, hogy a ti Gerardotok napokon belül felvágja az ereit, vagy ilyesmi, de már az is haladás, hogy Raven elkezdte magát rendesen emészteni a dolgon. Még az a szerencsém, hogy neki a szenvedés a fő motivációja. Amennyire imád kínlódni, nem sokáig fogja bírni nézni a megtestesült vattacukor álmot a szeme előtt. Sajnos a ti időszámításokban nem tudok tippelni, hogy mennyi lesz ez. Remélem néhány hónappal megúszom. 
Látni akarom, ahogy kikészül! Megint.

Tovább olvasom!

Újabb kérdések

Most Amy Black ajánlott fel nekem néhány kérdést, hogy válaszoljak rá, hát meg is tettem. Nem mondanám, hogy minden kérdés túlságosan testhez álló lenne, de azért lelkesen válaszolgattam. ;)

Hány koncertre jutottál el idén, és mik voltak azok? Újra elmennél, ha tehetnéd?
Idén meg nem voltam koncerten. A rock sztár zabálós korszakom óta nem is igazán voltam, mert nem sok értelmüket látom. Viszont egy My Chemical Romance koncertet újra megnéznék. Csak most nálatok. 
Óóó, az nagyon vicces lenne! Tényleg, mikor jönnek azok errefelé? (most kicsiny hazátokra gondolok) Megbaszlak Gerard. Csak mert az jópofa lenne. Ha jobban belegondolok, így ezerszer nagyobb móka lenne, mint amit odahaza műveltem.

Melyik történelmi korszakban élnél, és miért?
A jelenlegi tökéletesen megfelel. Mármint a nálatok lévő. „Odahaza” annyira nem tetszik a dolog. Szóval a ti XXI. századotok a favorit. Hogy miért? Mert egyszerűen nem lehet nem szeretni. Internet, "liberálisság", önkifejezés mindenhol, világvége, rengeteg információ és baromi gyorsan, blablabla, sablonszöveg, de attól még tetszik.

Szerinted utánzás az, ha valaki bálványként tekint egy zenészre (esetleg meg is említi a hatásai között), miközben ő is zenél, és hasonló stílusuk van?
Elég logikusnak tűnik, hogy utánzás. De az utánzás nem mindig baj. Az, hogy most elkezdünk magyarázkodni, hogy az "inspirálás" és az utánzás más, hát... igazából édes mindegy. Jó, persze, van a kettő között különbség, mert nem feltétlenül utánozható dolog inspirál valakit. Vagy mi. Tök mindegy. 

Melyik a legjobb Disney mese a klasszikusok közül?
Van még mit bepótolnom úgy érzem... Le fogok ülni meséket nézni. 

Sims 2 vagy Sims 3?
Jobban szeretek igazi emberekkel játszani.

Milyen természetfeletti lény lennél, ha lehetnél?
Bármi lehetek, de meg vagyok elégedve a vámpírsággal. Kényelmes, praktikus. Egyelőre. 

Melyik az a film, amit soha, semmi pénzért sem tudnál újra megnézni?
Eddig nincs olyan. Mondhatnám, hogy a Twilight, de azt hiszem kevés film volt, amin annyit röhögtem, mint azon. Különben is, azt hiszem az én fajtámra különösen vonatkozik, hogy soha ne mondd, hogy soha. 

Ha lehetőséged adódna rá, melyik fantasy szereplőt keltenéd életre? Csak egyet választhatsz! (lehet válogatni: HP, Gyűrűk ura, Eragon stb.)
Édes ez a feltételes mód, de tényleg. Különben is, mi számít életre keltésnek? Jelenleg a True Bloodos Russel Edgingtonnal vagyok elfoglalva. Voltam... leszek. Majd még kiderül. 
Az Eragont nemrégiben láttam, és jót mulattam azon is. Csak egy kis mellékes információ. Minden esetre talán egyszer lesz egy sárkányom, csak valahonnan kell egyet keresnem, mert mifelénk sem őshonosak a kis aranyosak.

Mi volt életed eddigi legnagyobb kellemes csalódása?
Avery egész szórakoztató ahhoz képest, hogy nem Gizi. Persze biztos nem ez volt a legnagyobb, de most ezt jutott eszembe, és momentán nem vagyok valami nagyon merengős hangulatomba, hogy elkezdjek visszagondolni az elmúlt "néhány" évre. 

Buktál már le puskázás vagy bliccelés közben?
Hehe. Nem. Puskázásról amúgy is mindig a lövöldözés jut eszembe. A bliccelés meg... majd egyszer ígérem kipróbálom. Na nem mintha mostanság jeggyel vagy bérlettel utazgatnék, de úgysem kéri el senki. 

Adott egy lehetőség, hogy külföldön élhetsz, családot alapíthatsz. Melyik lenne ez az ország?
Magyarország megfelel. Nekem elég külföld. Bár a család alapítás dolog vicces lenne. Majd ha megtalálom életem szerelmét, aki mellett örökre boldogan élhetek. Hát hogyne! 

Tovább olvasom!

Még mindig True Blood

Egyszer le fogok vele állni, ígérem, de egyelőre olyan vicces. Úgy is lehet mondani, hogy ihletet merítek, ahhoz, hogy "milyen vámpírra van szüksége" a nagyvilágnak. Na persze én nem olyan vagyok, de ez már más kérdés.
Totál belebuzultam Russellbe. Pris azt mondta rossz hatással van rám a világotok, mert annyi "emberért" vagyok odáig, hogy követni se tudja. Persze ezt ő is legalább annyira élvezi, mint én. Szarrá röhögi magát. Én meg ezen a 48 másodpercen röhögöm szét az agyam, de nem tudok vele betelni, mert annyira... Nem tudok rá jó szót. Ez az zene is, a szöveg, meg a hulla fiúkák szerteszét.
Szar, giccses, elmebeteg és imádom!

Tovább olvasom!