Nem csak kitaláltalak - 3. fejezet
Posted in elmegyógyintézet, nem csak kitalaltalak, skizofrénia, slash történet
Scott reggel nem vesződött a farmernadrággal. Mivel előző nap látta, hogy a
bentlakók körében a bő nadrág, egyszerű póló kombináció a legelterjedtebb, az
anyja által becsomagolt Nike melegítőnadrágot húzta magára. Anyja figyelmesen
elrakott ugyan egy pár kényelmes papucsot is, de a fiú azt már kicsit túlzásnak
érezte. A negyven plusszos, zoknis-papucsos nénik és bácsik szintjét nem akarta
elérni rögtön a második nap. Inkább ütött-kopott fehér Conversébe bújva sétált
le a menzára.
Hét és kilenc között svédasztalos
reggeli várta a betegeket, a vacsorához hasonlóan széles kínálattal. Scott a
gőzölgő kávé láttán meg is döbbent, hogy még ilyesmit is lehet kapni egy
diliházban, aztán a reggelinél segédkező ápolók felvilágosították, hogy
természetesen koffeinmentes. Így is elfogadott egy bögre habos kapucsínót. Az
asztalsor szélén tornyosuló papírtányéroszlopról leemelt egyet, zsákmányolt két
teljes kiőrlésű, magokkal megszórt zsömlét, néhány szelet sonkát és háromféle
sajtot. A rengeteg földi jóval terített asztalt szemlélve azon töprengett,
vajon hogy nem híznak el idebent a betegek.
Az ebéddel ellentétben, most
tartotta magát az elhatározásához, és Marcie és Pete társasága helyett leült
egy külön asztalhoz. Az is nagyban segítette a döntést, hogy Niels nem volt
velük.
A szőke srác nagyjából tíz perc
múlva érkezett meg az étkezőbe, és úgy tűnt, problémája akadt a reggeli mellé
kapott gyógyszereivel. Scott még a gyógyszeres asztalkához való járulás nélkül
megúszta a reggelt. Mivel a csilláros akcióját követően, a kórházban beletömött
fél kiló antidepresszáns után, semmi jelét nem mutatta annak, hogy újabb
kísérletet tenne élete kioltására, a Központban csak a személyes terápia
megkezdésével állítják össze neki a „menüt".
Scott a szendvicsét majszolva
figyelte, ahogy a nagydarab „konyhás bácsi", aki egy fiatalabb nő mellett
osztotta a gyógyszereket, Nielsszel vitatkozik. Viszonylag reggeli rutinnak
tűnt a dolog. A gyógyszeres haspit jól láthatóan nem különösebben hatotta meg
Niels akadékoskodása.
Scottot sem igazán a vita tárgya
kötötte le, hanem az, hogy a szöszi, sok reggelizőhöz hasonlóan, még pizsamát
viselt. Képtelen volt levenni a tekintetét a bő pamutnadrág alól kivillanó
meztelen bokáról és strandpapucsos lábfejről. Abba már inkább bele sem mert
gondolni, hogy a laza pizsamanadrág alatt Niels valószínűleg semmi egyebet nem
visel. Azt viszont kifejezetten érdekesnek tartotta, hogy mennyire leköti a
szőke srác teste, és azon mélázott, vajon ha közelebb menne, látna-e a srác
bokáján szőke szőrszálakat.
0 megjegyzés: