Christopher Moore: Biff evangéliuma - Aki Jézus gyerekkori haverja volt

Drága gyermekeim az Úrban, ez az a könyv amit el kell olvasnotok. Aki valaha is járt templomban annak azért, aki nem, annak meg azért.

Lássuk csak mit írhatnék erről a történetről én, mint túlvilági démon, akinek annyi köze van a ti világotok Istenéhez, mint zsidó gyereknek a szalonnához.

Na jó, először is, legyen valami emberi megközelítése a dolognak, íme, amit Lia kegyeskedett szavakba foglalni a könyvről a molyon: 

"A gyerekként átélt pokolian unalmas kényszer-hittanórák és jórészt nyitott szemmel alvással vagy ábrándozással töltött misék kitörölhetetlen emlékével a lelkemben igazán érdeklődve vetettem rá magam erre a könyvre, miután elolvastam a fülszövegét.

A vélemények és néhány idézet olvasgatása során már sejtettem, hogy szórakoztatni fog a könyv, de arra azért a legkevésbé sem számítottam, hogy az amúgy is zavaros kis lelkiéletemhez fog adni valami pluszt. Valami egész nagy pluszt. Többek közt megtudtam, hogy Józsua mellé tényleg szükség van egy Biffre, aki emberivé teszi azt, ami amúgy annyira magas, hogy földi halandó ésszel fel nem fogható, mégis mi a jó életről van szó tulajdonképpen.

Tovább olvasom!

Sherlock, UFO-k, slash (ez azért egy bizarr sztori címe lehetne)

Két írói válság között legalább Lia is kitölti valamivel az idejét. (Aztán húzunk vissza Biff evangéliumát olvasni.)

A kérdések Reyklanitól származnak.

(A felállás a szokásos: Lia, Jómagam)

1) Hogyan találtál rá a Sherlok BBC-re? 
Barátnőm kattant rá először a sorozatra, aztán pont akkor mentem át hozzá egy hétvégére, amikor végignézte az első évadot, és nagyon lelkesedett, hogy mennyire jó, és alig várja, hogy a második évadot lássa. Már rég fent voltak akkor a részek a neten, én meg mondtam, hogy hát tőlem elkezdhetjük nézni a második évadot együtt, csak nem függnek annyira össze a részek, hogy ne értsek semmit az első évad nélkül.
Na hát ott ültem az első percekben, Johnon bomba, én meg azt se tudtam hogy akkor most pontosan melyik Sherlock meg melyik Moriarty... Aztán kitisztult a kép; az a nyomott fejű a Sherlock. A történet hagulata rögtön megfogott, viszont a rész első fél órájában azzal voltam elfoglalva, hogy hogy nézhet ki egy ember ennyire furán. Aztán rájöttem, hogy ez a fura valójában elképesztő jóképűséget jelent.
Szóval így ismertem meg. Második évad, első rész, durr bele a közepébe. 
Ez ám az érdekfeszítő történet.

2) Mit tennél ha elrabolnának az UFOk?
Ez azért attól is függne, hogy milyen szándékkal rabolnak el. Ha csak úgy ismerkedési alapon, akkor szívesen elbeszélgetnék velük.
Én ufónak számítók?
Mint Unidentified Flying Object? Attól függ, hogy álltok az űrhajóval.
Szarul, de büszkén.
Na várjál, most halál komoly építitek az az űrhajót?
Nem, csak egy helyben fekve és meditálva várom, hogy megtestesüljek más világokban is. Még szép, hogy építjük!

Tovább olvasom!

Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok (Korongvilág III.)

Terry Pratchett egy zseni, efelől már semmi kétségem.
Bármit megadnék érte, ha az ő agyában lehetnék. Még a növényeket is megkedvelném, tényleg. Eddig szigorúan Chris gondozta a kastélykertet, a kastélyon belül meg egy kósza cserepesvirág sem volt soha, de az ő kedvéért botanikuskertet varázsolnék.

Ez a történet a mágiáról szól, arról, hogy hová tűnik, meg, ami talán még fontosabb, hogy honnan jön és miért, bár nem kívánja azt a látszatot kelteni, hogy megválaszolja mindezen kérdéseket, vagy akár csak egyet is közülük.
Ami azt illeti, esetleg segíthet annak megmagyarázásában, hogy Gandalf miért nem nősült meg soha, vagy hogy Merlin miért is volt férfi. Mert ez a történet a szexről is szót, bár valószínűleg nem az atlétikus, izgó-mozgó, számold-meg-alábakat-és-oszd-el-kettõvel értelemben, hacsak a szereplők teljességgel ki nem bújnak az író irányítása alól. Ami nem kizárt.

Mágia? Szex? Ide nekem ezt a könyvet!

Tovább olvasom!

Lindsey Stirling

Rég láttam olyan elképesztően szexi dolgot, mint ahogy Lindsey Stirling hegedül.
Nézzetek körül a videói között, én teljesen beleszerettem a lányba!

A fentin kívül a másik nagy kedvenc videóm tőle. 

Fejezetek a halálba vezető útról II. - Vésd a neved a karomra!

Gerard
– Bízol bennem? – suttogta kéjes vigyorral. Az ujjai lecsúsztak a hímvesszőmről, végigsimított a belső combomon.
– Nem. – Óriásit nyeltem, és két kézzel markoltam a vörös bársony ágytakarót.
– Helyes! – vigyorodott el. Ne, csak ezt a vigyort ne!
A kastélya harmadik emeletének egyik igazán grandiózus hálószobájában voltunk, ahol a berendezési tárgyak megőrizték az előcsarnokhoz hasonló gótikus stílust. Az ablakok nyitva, a holdvilág, mint a fény egyetlen forrása, kísérteties derengéssel árasztottal el az egész szobát.
Adam feltérdelt az évszázadokkal ezelőtti gótikához képest igencsak modern – lehet, hogy a legújabb innovációs –, elképesztően kényelmes matracon, én pedig meztelenül és felajzva feküdtem a lábai között.
Tudtam, hogy én vagyok a legelcseszettebb balfasz, amiért újra egy ágyban vagyok azzal, aki hetekkel ezelőtt nemi erőszakot követett el rajtam, most pedig álló farokkal várom, hogy újra megtegye.
Futnom kellett volna, menekülni, elküldeni, hogy soha többé nem akarom látni. Természetesen utánam jött volna, és esze ágában sem lett volna tágítani, de talán ha így teszek, akkor kapásból megöl, vagy megöl mindenkit, akit szeretek, engem pedig halálra kínoz, és ezzel az egésznek egy nap leforgása alatt vége. Esetleg egy hét.
De én belementem az ő eszelős játékába, pusztán azért, mert mindennél magasztosabb dolognak éreztem, hogy a vámpír velem akar lenni.

Tovább olvasom!

Festmények, szobrok, Queen meg miegyéb

Liának megjött a kedve a válaszolgatásra, én pedig kihasználtam az alkalmat.
A színjelölés a szokásos: Lia, Adam

Raistlin kérdései

1. Melyik táncformát sajátítanád el a legszívesebben?
Tangó.
Valami nagyon különleges, ősi rítustáncot. Majd keresek egyet ami megfelel az elképzelésemnek. Ha nem találok, majd szerzek egy magányos, istentelen törzset, bevetek nekik egy-két hókuszpókuszt, aztán megkoreografáltatom velük a tiszteletemre szóló lépéseket.

2. Melyik az a festmény, amit szívesen kiakasztanál a szobád falára?

Csontváry Kosztka Tivadar: A Taorminai görög színház romjai 

Oké, ez konkrétan a szobám fala lenne.

 

Tovább olvasom!

Díj nekünk és díj tőlünk

Ezt a díjat kaptuk a minap Cindy-től, amit a szabályokat figyelembe véve most meg is köszönünk.
Meg amúgy is köszönjük szépen.

Cindy Lianne nevére küldte tovább a díjat, úgyhogy sikerült rávennem Liát, hogy ő (is) válaszolgasson a kérdésekre.
És a továbbadást illetően kicsit önkényeskedünk.

"Eredeti" szabályok:
- Köszönd meg annak, akitől kaptad!
- Írj 10 dolgot magadról!
- Válaszolj 10 kérdésre!
- Tegyél fel 10 kérdést!
- Küld tovább 5 bloggernek!

Általunk módosított szabályok az elkövetkezendőkre tekintve: - Ha egyáltalán nem érdekelnek az ilyen ajándékozós hülyeségek, netalán bunkó vagy, akkor nem kell megköszönni. Nehogy megköszönd! - Írj néhány bizarr dolgot magadról! (Tehát bármi olyat, ami kapásból eszedbe jut a saját személyed és a bizarr szó társításából.) - Válaszolj a 10 kérdésre! Lehetőleg a 10 neked feltett kérdésre... - Tedd fel magadnak azt a kérdés, ami eddig az egész életedben kísértett, és próbálj meg rá válaszolni! Nem kell nyilvánosan. - NE küldd tovább a díjat! Kivéve ha ellenállhatatlan késztetést érzel rá. Ez esetben csak nyugodtan.

Tovább olvasom!

Szösszenetek: regény, Gerard meg Night Vale

Megint egy "különösebb értelme nincs, de azért magyarázok" jellegű blogbejegyzés következik, mert Lia végzett a vizsgáival, és ennek örömére beállt nála a "hirtelen túl sok szabadidőm lett, és nem tudok mit kezdeni vele" állapot, amiről már volt szerencsém megtapasztalni, hogy ilyenkor még amiatt sem kezdi el magát összekapni, ha egészen véletlenül meggyullad a pulóvere ujja. Szó sincs azért öngyulladásról, volt ott egy gyertya is.

Szóval most nekiesek egy listaféleségnek arról, hogy mit is kéne csinálunk az elkövetkezendő hetekben. Leginkább Liának szól, hátha motiválja, hogy így meg van rá az esély, hogy a hónap végén az orra alá dörgölhöm ezt a bejegyzést azzal a mondattal, hogy te szerencsétlen, már megint nem csináltál semmit!
Persze, jöhet azzal, hogy ne legyek hajcsár, nekem itt az egész öröklét, de neki nincs!
Drágám, huszonévesen teperhetnél kicsit jobban azért a hőn áhított könyvért, mert az rendben, hogy én megígértem, hogy szerzek neked kiadót, meg pénzt, meg mindent ami kell, és igen, mint láthatod írásba is foglalom, de ahhoz be kéne már fejezned azt a kicseszett könyvet! Egy hónap alatt képes voltál megírni a teljes kéziratot, de azóta egy szót sem javítottál rajta!

Tudom, tudom, hogy ezt már írtam, de egyszer csak eljut az agyáig, hogy most már talán hozzá kéne látni.

Tovább olvasom!

Fejezetek a halálba vezető útról I. - Szükségem van rád (My Vampire Romance folytatás)

Meglepetés!
Ellentétben a My Vampire Romance-szel, ezek kevésbé összefüggő részek lesznek, inkább csak kiragadott jelenetek a Ravennel töltött közös napjainkból, egészen addig, amíg...
Nos, kellemes olvasást kívánunk! ;)
(Mármint kívánok én, meg Lia. Raven meg utál mindenkit, mint mindig. Bezzeg a régi szép időkben milyen kis optimista volt!)

Tovább olvasom!